Fésületlen gondolataim az előttünk álló hét igéje kapcsán:
Mivel van tele a föld?
Haraggal?
Indulattal?
Szeméttel?
A 33. zsoltár egészen különös választ ad erre a kérdésre! "Az Úr szeretetével tele van a föld."
El tudjuk hinni ezt az örömhírt?
El tudjuk kezdeni ezzel az örömmel az előttünk álló hetet?
Isten szeretetével, áldásával van tele a föld, s ezzel a szeretettel lehet tele a mi életünk is!
A tiéd is, akkor is, ha ezt nehezen hiszed el, s egészen más érzésekkel várod a hétfő reggelt.
Miért nem érzed Isten világot betöltő szeretetét?
Nincs ebben semmi különös, csak két olyan folyamat megy az életedben, ami eltakarja a lényeget.
Egyrészt magadra nézel, s ezt torzan teszed, mert sokkal élesebben látod a gondokat és nehézségeket, mint az örömöket és ajándékokat.
Megszoktad, hogy egészséges vagy és családod is az, megszoktad, hogy - talán hosszú évek óta - valaki szeret és fontos vagy neki.
Rengeteg dolgot megszokunk és természetesnek veszünk, más eseményeket pedig felnagyítunk a szívünkben, s addig mondogatjuk magunkban, amíg át nem veszik a hatalmat a gondolataink és életünk felett.
Másrészt megszoktuk a boldogtalanságot, képtelenek vagyunk elhinni, hogy az Isten szeret minket.
Akkor is, ha ezt nem érdemeljük meg, akkor is, ha éppen gyengék vagyunk, s akkor is rossz gondolatok kergetnek minket.
Pedig ez az ige:
"Az Úr szeretetével tele van a föld." - ma is igaz.
Tele van a föld - s benne Budapest és Pestszentlőrinc, sőt a TE OTTHONOD IS - Isten szeretetével.
Isten szeretete ott van melletted, számodra is megtapasztalható, átélhető módon.
Vedd észre, s ne csak a természetbe legyen feltámadás, megújulás, új rügyek és virágok, hanem a szívedben és életedben is.
Isten szeret téged, s azt akarja, hogy ezt meg is tapasztald! Isten azt akarja, hogy az Ő szeretete elűzze a félelmeket és gondokat a szívedből!
Az Ő szeretete nincs messze tőled, csupán egyetlen őszinte imádságra. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése